A fizikai világba való lépésünkkel lemondtunk arról, hogy emlékezzünk önmagunkra. Ami azért jó, mert ha már át akartuk venni az irányítást, akkor szabad akaratunk van abban, hogy mit választunk. Én azért szeretném az emlékezést választani, mert ha így teszek, mindig sokkal jobban érzem magam.
Ma például telihold van, és tízmilliószoros nap. Ennek kapcsán elmentem egy rendezvényre, ahol sok ember azért gyűlt össze, hogy emlékezzen. És az emlékezés újra elhozta a gyógyulást, az összekapcsolódást, és az egymásra nézést.
Az is a szabad akaratunktól függ, hogy mikor teremtünk ilyen alkalmakat legközelebb. Bármelyik nap lehet tízmilliószoros nap, akár a holnapi is.
Ilyen alkalmakat teremtünk a Műhelyben is. Nem kell hozzá más, csak néhány ember, aki gyakorolja szabad akaratát.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése